Rólunk
Az Európai Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET) a lengyel Gazeta Polska Klubok és a magyar Civil Összefogás Fórum (CÖF) tagszervezeteinek együttműködésében más (francia, finn, német, macedón, svéd, szerb és határon túli magyar) civil szervezetek és személyiségek bevonásával 2019. április 25-én hozták létre Budapesten. A szervezet alapító vezetői Tomász Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője és Dr. Csizmadia László, a CÖF elnöke.
Az EuCET fő célja Európa keresztény kulturális örökségének megőrzése, hagyományainak ápolása, a nemzetállami szuverenitások megvédése és az európai együttműködés nemzetállami együttműködésre, a nemzetek Európája koncepcióra való építése.
Az alapítók úgy gondolták, hogy most különös aktualitást nyert a kereszténydemokrata szellemi elődök, köztük Adenauer és Schuman által megálmodott Európai Unió reformja, illetve a történelmi és kulturális identitását tekintve erősen megingott közösségi integráció irányának helyrebillentése. Hisszük, hogy ma Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra és kulturális önazonosság – mint Európa modern szerveződési létformája legfőbb alapjának – megerősítésére, az Európát évszázadok alatt kiformáló keresztény eszmeiség megvédésére.
Egy erős Európát szeretnénk, amelyben például a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak az általános politikai állásfoglalásait nem írhatják felül alsóbb szintű tanácsi határozatok, és elvárható módon bevonják az Európai Parlamentet az ilyen döntésekről szóló intézményközi konzultációkba, továbbá fontosnak tartjuk egy jó irányba tett lépés – az európai polgári kezdeményezés intézményének – újragondolását és megerősítését. Mindezt azért is, mert hiszünk a népfelség elvében, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül vagy képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcsolatos jogokat – ez ma már minden modern európai alkotmány legfőbb alapeleme. Fontosnak tartjuk a nemzeti szuverenitás eszméjének érvényre juttatását, amely a mi felfogásunkban az Európai Uniót alkotó nemzetállamok állami függetlenségét, külső oldalról az államok szuverén egyenlőségének elve alapján, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességüket jelenti.
Az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén szeretné visszairányítani az Uniót az alapítók és a közösséget az elmúlt évtizedekben formáló nagyformátumú politikusok eredeti elképzeléseihez. Hisszük, hogy a Helmut Kohl megálmodta Európában a Bizottságnak és más uniós intézményeknek nemcsak a Szerződések uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó konkrét előírásait, hanem az egyes döntések előkészítése során a Szerződések szellemiségét is végig szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig feltételezi az elkövetkező generációk jövője iránt érzett felelősséget is, a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletét, az egyéni és közösségi polgári akarat összefogását, Európa nemzeteinek védelmét.
Konferenciáink zárónyilatkozatai:
Budapest, 2023. november 25.
Az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) és a vele együttműködő szervezetek 2023. november 24-25-én a „Civil iránytű Európáért” címmel megrendezett IV. nemzetközi konferencia keretében áttekintették a jelenkor Európát érintő globális kihívásait, és kialakították álláspontjukat az Európai Unió jövőjével kapcsolatos közös cselekvési terv céljait, valamint azok megvalósítását illetően.Az EuCET és partnerszervezetei aggodalommal tekintenek az elmúlt időszak viharos és immorális világpolitikai fejleményeire. Nyílt és semmilyen cél által nem igazolható támadások érték az emberiség – legközvetlenebbül pedig a civilség – globális biztonságba vetett reményét. A kirobbanó fegyveres konfliktusok, az azok következményeként fokozódó terrorfenyegetettség, a krízisekre adott elhibázott uniós válaszok miatt beálló versenyképességi romlás, valamint az egyetemes és örök értékeknek hadat üzenő, az ellentétekkel és tragédiákkal terhelt jelenre tőkesúlyként ránehezedő progresszív ideológiai hadjárat, nem csupán árnyékként vetülnek a következő generációk jövőjére, hanem egyenesen annak felszámolására törekszenek. Határozott álláspontunk szerint ennek megakadályozása minden európai polgár morális kötelessége.
A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az európai kontinens lakosságának állandó békébe vetett hitét lassan két éve beárnyékoló orosz-ukrán háborúnak sohasem lett volna szabad bekövetkeznie. A fegyveres konfliktus hatásait egész Európa megszenvedi, annak következményei már most felfoghatatlanok. Meggyőződésünk, hogy a civil társadalom tagjainak az együttérzésen és a szolidaritáson túl, egységesen és ideológiáktól mentesen fellépve kell hallatniuk hangjukat, hozzájárulva a legfontosabb erkölcsi kötelességünkhöz, az emberéletek és a civilizációnk megmentéséhez. Ennek előmozdításaként elvárjuk a nemzetközi közösség minden felelősen gondolkodó politikusától, hogy haladéktalanul és tevőlegesen lépjenek fel a mielőbbi tűzszünet, továbbá a tartós és igazságos európai béke megteremtéséért.
A jelen tragédiái megkerülhetetlen bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak méltányos és megfelelő rendezése elengedhetetlen feladat a nemzetek közötti feszültségek, illetve az azok folyományaként beálló háborúk megelőzése érdekében.
Éppen ezért kinyilvánítjuk, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a társadalmi béke és a nemzetközi biztonság alappillére, amelynek jogi és egyéb eszközökkel történő garantálása az államok alapvető kötelezettsége. Határozott meggyőződésünk, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének kell tekinteni, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai pedig alapvető szabadságjogok, amelyeket mindenkor tiszteletben kell tartani.
Az előbbiek fényében ugyanakkor azt is szükségesnek látjuk egyértelműen rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségi kérdések hatékony és sikeres kezelése európai érdek is, éppen ezért visszautasítunk minden olyan uniós gyakorlatot, amely a kontinens nemzeti kisebbségeinek helyzetére sokadrangú, háttérbe szorítható ügyként tekint.
Az EuCET kiáll Izrael mellett. Álláspontunk szerint az országnak megkérdőjelezhetetlen és elvitathatatlan joga van létezni, mint zsidó és demokratikus államnak. Elítéljük az Izrael ellen elkövetett terrorista támadást, valamint az ártatlan polgárokkal szemben alkalmazott embertelen terrort. Felszólítjuk a nemzetközi közösség döntéshozóit, hogy tegyenek meg mindent a konfliktus további eszkalálódásának elkerülése és a civil lakosság megóvása érdekében.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az illegális migráció és a felelőtlen bevándorláspolitika következményeként a közel-keleti konfliktus hatásai Európába is begyűrűztek, félelemben tartva és potenciális fenyegetettségnek kitéve a helyi zsidó közösségeket, egyben veszélyeztetve valamennyi európai polgár biztonságát is. Éppen ezért – hangsúlyozva Európa zsidó-keresztény gyökereit – kifejezetten az unió döntéshozóit is felhívjuk, hogy haladéktalanul és tevőlegesen járjanak el az európai izraelita közösségek védelméért, valamint az általános európai szintű biztonság megteremtéséért.
A múlt és a jelen tragédiáiból okulva, az EuCET és a vele együttműködő szervezetek egységes álláspontot képviselnek abban, hogy a demográfiai válságra – mint az Európai kontinens előtt álló egyik legnagyobb kihívásra – adható megoldás a zsidó-keresztény alapokon nyugvó, a gyermekvállalást alapvető értékként és az egyén kiteljesedéseként felfogó, hagyományos családmodellben rejlik, nem pedig a korlátlan és ellenőrizetlen bevándorlás jogi, politikai és egyéb eszközökkel történő ösztönzésében vagy támogatásában.
Ennek szellemében a döntéshozóknak kiemelten kell kezelni, előremutató, tervezhető és családbarát támpontokat kell adni a családalapítás, a biztos otthonteremtés, a gyermekek békességben és biztonságban való felnevelésének kérdéseiben, a jog eszközeivel pedig védeni kell a család kereteit biztosító házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejövő életközösséget.
Hisszük, hogy Európa jövője a családban van, éppen ezért egyszer és mindenkorra véget kell vetni a családellenes időknek, ezzel párhuzamosan pedig a családpártiságot és a gyermekvállalás csodáját, mint civilizációs fundamentumot (újfent) európai minimummá kell tenni. Hiszen a család és a gyermek a biztonság záloga, amely nélkül nincs (sikeres) jövő.
Ebbéli meggyőződésünkből kifolyólag elutasítjuk a szülők gyermekeik szexuális neveléséhez való jogát erőszakosan és egyoldalúan magához vindikáló, továbbá a kiskorúak nemi identitását és szexualitását célba vevő, önazonosságukat relativizáló LMBTQ-ideológia agresszív terjeszkedését, valamint annak a globális vállalatok, illetve a progresszív-liberális döntéshozók általi kényszeres propagálását és oktrojálását.
Határozott álláspontunk szerint a kiskorúak nem lehetnek semmifele politikai és kulturális harc eszközei, e külső hatásoktól való megóvásuk alapvető erkölcsi kötelességünk.
A gyermeknevelés szabadságának gyakorlása kizárólag a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége, amelyben semmiféle külső ideológiának nincs helye! Mindez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a gyermekek iskolai nevelése sem lehet színtere semmiféle LMBTQ-nézet népszerűsítésének.
Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió képes legyen hatékony megoldásokat kínálni a kontinenst sújtó problémákra, mindenekelőtt szembe kell néznie a saját intézményi rendszerét belülről terhelő ügyekkel.
A nemzetközi baloldal, a külső érdekeket szolgáló lobbiszervezetek és a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen működő, álcivil szervezetek harmonikus összejátszásának eredményeként kirobbanó korrupciós botrányok ugyanis az uniós intézményrendszer nemzetközi megítélésének megtépázáshoz és önmagában az európai politikai intézményekbe vetett társadalmi bizalom leépüléséhez vezettek.
Ennek kezelése, vagyis a közéleti moralitás és hitelesség visszaállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az unió visszanyerje az európai lakosság beléje fektetett hitét és reményét.
Végül az EuCET és a vele együttműködő szervezetek újfent megerősítik a korábban tett értékvállalásaikat.
Továbbra is az alapító atyák, valamint az uniót az elmúlt évtizedekben alakító nagyformátumú politikusok eredeti elképzelései szerint működő európai közösség mellett szállunk síkra, amely amellett, hogy tiszteletben tartja a Szerződések szellemiségét és a bennük foglaltakat, figyelembe veszi és respektálja az egyes tagországok eltérő történelmi tradícióit, kultúráját, gazdasági adottságait és nemzeti érdekeit is, és kizárólag ezen keretek között keresi a megvalósítható legszélesebb együttműködés lehetőségeit.
Előbbiek, továbbá a nemzeti szuverenitás eszméjébe, illetve a népfelség és a szubszidiaritás elveibe vetett megingathatatlan hitünk szükségszerűen együtt jár azzal, hogy változatlanul elutasítunk minden föderalista és tagállami jogot csorbító törekvést, különös tekintettel az egyhangú döntéshozatalt érintő politikai indíttatású támadásokra.
Emellett, továbbra sem engedünk azon álláspontunkból, hogy ellenzünk minden olyan ideológiát, amely megkérdőjelezi Európa történelmi örökségét, történelmi tradícióit, zsidó-keresztény gyökereit és értékrendjét.
Végezetül pedig ismételten hangsúlyozzuk azt – az unió intézményi válságai következtében még aktuálisabbá váló – nézetünket, miszerint össze kell hangolni a (valódi) civil szervezetek és azok legszervezettebb résztvevőinek, a szakszervezeteknek a társadalmi rendeltetésükből fakadó funkcióit, és az így létrejövő együttműködés előnyeit – az osztályharcos szerepet levetve – a mindenkori hatalommal való visszaélés korlátjaként, a civilség érdekében kell kamatoztatni.
Az EuCET-tel együttműködő szervezetek elhatározzák, hogy továbbra is együttműködnek a fent kifejtett gondolatok tudományos megalapozásában, népszerűsítésében, a hasonlóan gondolkodókkal való kapcsolatok kiépítésében.
Budapest, 2021. október 16.
Az Európai Unió Civil Együttműködési Tanács (EuCET) és a vele együttműködő szervezetek 2021. október 15-16-án az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében kialakították álláspontjukat az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Többek között megállapították:
Az EuCET-tel együttműködő szervezetek egy olyan európai közösség mellett szállnak síkra, amely szuverén nemzetállamok együttműködésére (esetleg konföderációjára) épít, figyelembe veszi az egyes tagországok eltérő történelmi tradícióit, kultúráját, gazdasági adottságait és nemzeti érdekeit, ugyanakkor közös európai múltunk és kultúránk alapján keresi a legszélesebb együttműködési lehetőségeket. Mindannyian elkötelezettek a tagországok érdekeit szolgáló egyre szorosabb európai együttműködés mellett, de elutasítják a jelenlegi európai vezetés centralizáló törekvéseit és az olyan ideológiákat, amelyek megkérdőjelezik Európa történelmi örökségét, történelmi tradícióit, keresztény-zsidó gyökereit és értékrendjét.
A résztvevők egy erős Európát szeretnénk, amelyben például a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak az általános politikai állásfoglalásait nem írhatják felül alsóbb szintű tanácsi határozatok, és elvárható módon bevonják az Európai Parlamentet az ilyen döntésekről szóló intézményközi konzultációkba, továbbá fontosnak tartjuk egy jó irányba tett lépés – az európai polgári kezdeményezés intézményének – újragondolását és megerősítését. Mindezt azért is, mert hiszünk a népfelség elvében, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül vagy képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcsolatos jogokat – ez ma már minden modern európai alkotmány legfőbb alapeleme. Fontosnak tartjuk a nemzeti szuverenitás eszméjének érvényre juttatását, amely a mi felfogásunkban az Európai Uniót alkotó nemzetállamok állami függetlenségét, külső oldalról az államok szuverén egyenlőségének elve alapján, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességüket jelenti.
Az EuCET az erköcsi talapzat megerősítése révén szeretné visszairányítani az Uniót az alapítók és a közösséget az elmúlt évtizedekben formáló nagyformátumú politikusok eredeti elképzeléseihez. Hisszük, hogy a Helmut Kohl megálmodta Európában a Bizottságnak és más uniós intézményeknek nemcsak a Szerződések uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó konkrét előírásait, hanem az egyes döntések előkészítése során a Szerződések szellemiségét is végig szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig feltételezi az elkövetkező generációk jövője iránt érzett felelősséget is, a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletét, az egyéni és közösségi polgári akarat összefogását, Európa nemzeteinek védelmét.
Ennek érdekében indokolt a civilszervezetek és azok legszervezetteb résztvevőinek, a szakszervezeteknek együttműködését összehangolni, az érdekszövetségek opponensi, nyomásgyakorló, (osztályharcos) szerepét a politikai akaratképzésben felcserélni a közös politikaformálás és a született döntésekért vállalt közös felelősség vállalásának új korszakára, az általános közjó növelésének céljával, szemben a globális érdekek kiszolgálását biztosító neoliberális intézmény és jogrenddel.
A jelenlegi pandémia is rávilágított, hogy mennyire sérülékeny az olyan gazdaság, amely túl széleskörűen kapcsolódik be a nemzetközi kereskedelembe. Az EuCET kiáll a lokális gazdaságok támogatása mellett. Felfogása szerint azokat az igényeket, amelyek helyi erőforrásokkal racionálisan kielégíthetők, helyben kell kielégíteni. Ez egyben segíti a környezet védelmét is, különösen, ha egybe kapcsoljuk a termékek élettartamának, javíthatóságának növelésével. Az erre épülő közgazdaságtant ki kell dolgozni.
Az EuCET kiáll az európai határok megvédése, az illegális bevándorlás megszüntetése mellett. Az illegálisan, tömegesen és ellenőrizetlenül érkező migránsok befogadása vagy elutasítása az egyes nemzetállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a résztvevők támogatják, hogy az egyes fejletlen országok, különösen Európa vonzáskörzetében, kapjanak segítséget, hogy növekvő népességüket helyben tudják foglalkoztatni és megélhetésüket biztosítani.
Az EuCET kiáll a Föld bolygó fokozott védelme mellett, de szakmailag megalapozatlannak, gazdaságilag károsnak tartja az Unió jelenlegi klímapolitikáját. Az ipari társadalmak energiaigényét nem lehet csak szél- és naperőművekkel kielégíteni. A szén-dioxid klímahatása vitatható, de a fosszilis energiaforrások kiváltásának egyik reális alternatívája az atomenergia.
Az EuCET az európai külpolitika terén abból az alapállásból indul ki, hogy tiszteletben tartja más országok mienktől eltérő tradícióit, szokásait politikai felépítését és nem kíván azokba valamiféle „demokrácia exporttal” beavatkozni. A velük való kapcsolatot a kölcsönös gazdasági előnyökre építi.
Végül az EuCET-tel együttműködő szervezetek elhatározzák, hogy európai szinten együttműködnek a fent kifejtett gondolatok tudományos megalapozásában, népszerűsítésében, a hasonlóan gondolkodókkal való kapcsolatok kiépítésében. Ennek érdekében egy a közös munkát irányító testületet, grémiumot hoznak létre. A grémium tagságáról és működési elveiről egy külön megállapodás kerül kidolgozásra.
Budapest, 2019. április 25.
Az EuCET szellemi alapvetésének céljait megerősítve hisszük, hogy most különös aktualitást nyer a kereszténydemokrata szellemi elődök, köztük Adenauer és Schuman által megálmodott Európai Unió reformja, illetve a történelmi és kulturális identitását tekintve erősen megingott közösségi integráció irányának helyrebillentése. Hisszük, hogy ma Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra és kulturális önazonosság – mint Európa modern szerveződési létformája legfőbb alapjának – megerősítésére, az Európát évszázadok alatt kiformáló keresztény eszmeiség megvédésére.
Egy erős Európát szeretnénk, amelyben például a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak az általános politikai állásfoglalásait nem írhatják felül alsóbb szintű tanácsi határozatok, és elvárható módon bevonják az Európai Parlamentet az ilyen döntésekről szóló intézményközi konzultációkba, továbbá fontosnak tartjuk egy jó irányba tett lépés – az európai polgári kezdeményezés intézményének – újragondolását és megerősítését. Mindezt azért is, mert hiszünk a népfelség elvében, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül vagy képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcsolatos jogokat – ez ma már minden modern európai alkotmány legfőbb alapeleme. Fontosnak tartjuk a nemzeti szuverenitás eszméjének érvényre juttatását, amely a mi felfogásunkban az Európai Uniót alkotó nemzetállamok állami függetlenségét, külső oldalról az államok szuverén egyenlőségének elve alapján, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességüket jelenti.
Az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén szeretné visszairányítani az Uniót az alapítók és a közösséget az elmúlt évtizedekben formáló nagyformátumú politikusok eredeti elképzeléseihez. Hisszük, hogy a Helmut Kohl megálmodta Európában a Bizottságnak és más uniós intézményeknek nemcsak a Szerződések uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó konkrét előírásait, hanem az egyes döntések előkészítése során a Szerződések szellemiségét is végig szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig feltételezi az elkövetkező generációk jövője iránt érzett felelősséget is, a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletét, az egyéni és közösségi polgári akarat összefogását, Európa nemzeteinek védelmét.
Mindezt szolgálja a most megszülető fontos platform, az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács.
Budapest, 2017. november 17.
A szimpózium résztvevői, alapos értékelés és megvitatás után megalapozottnak látják a demokrácia szellemiségét erősítő „civilitika” – a népfelség tudományának létrehozását.
A diszciplína folyamatos fejlesztésével lehetőség van alapot képezni arra, hogy a szellemi honvédelem erejével közvetlenül is képviselhessük sorskérdéseinket.
2018 tavaszán sorra kerülő alapító konferenciánkon létrehozzuk az Európai Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET), amely reményeink szerint konstruktívan és hatékonyan, szimbiózisban a brüsszeli intézményrendszerrel, elősegíti és biztosítja Európa polgárainak részvételét a róluk szóló döntésekben.