Nyílt levél Véra Jourovának
CÖF-CÖKAKivonat: Nyílt levél Véra Jourovának, az Európai Bizottság elnökhelyettesénekNYÍLT LEVÉL
Věra Jourová
Alelnök
Európai Bizottság
Rue de la Loi / Wetstraat 200
1049 Brussels
Tisztelt Alelnök Asszony!
Az Európai Unióról szóló Szerződés 17. cikke alapján az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, illetve feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor az tapasztaltuk, hogy Ön a Magyarországról szóló megnyilatkozásai kapcsán sokszor téves, sőt félrevezető információkat terjeszt, amely alapvetően megkérdőjelezi annak a tényét, hogy a fent idézett szakasz betartása alapján folytatná munkáját, mint az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa és mint a testület alelnöke.
Azt különösen aggasztónak tartjuk, hogy minden jel szerint Ön a magyarországi civil szféra véleményét és helyzetét meglehetősen egyoldalúan, a több mint 60 000 bejegyzett szervezetből néhány magát jogvédőnek nevező NGO (nem kormányzati szervezet), valójában politikailag motivált lobbiszervezet részéről ismerheti meg. Ugyanígy tesz egyébként az Európai Parlament, különösen annak Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága is.
Mi a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Civil Összefogás Fórum nevében úgy gondoljuk, hogy az Alelnök Asszony úgy kaphat hiteles képet a magyarországi civil társadalom helyzetéről, ha a szuverenista, nemzeti irányvonalat követő civilekkel is eszmét tud cserélni. Ennek alapján ezúton rögzítjük, hogy szervezetünk és a velünk azonosuló több szervezet készen állt és készen áll a párbeszédre Önnel, illetve az Unió valamennyi intézményével abból a célból, hogy segítse a munkájukat és előmozdítsa az Európai Unióról szóló Szerződésben foglaltak maradéktalan betartását.
Budapest, 2021. február 4.
Tisztelettel:
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Civil Összefogás Fórum nevében
Dr. Csizmadia László, Dr. Bencze Izabella, Dr. Fricz Tamás, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
VÁLASZ
From: LADMANOVA Monika <Monika.LADMANOVA@ec.europa.eu>
Sent: Friday, February 5, 2021 7:03 PM
To: info@civilosszefogas.hu
Cc: TSOUGKRIANI Maria <Maria.TSOUGKRIANI@ec.europa.eu>
Subject: Átvételi elismervény
Dr László Csizmadia,
Dr. Bencze Izabella,
Tamás Dr Fricz,
Dr. Ifj.Dr Zoltán Lomnici
Tisztelt Hölgyem / Uram,
Tudomásul vesszük a Věra Jourová alelnöknek címzett, február 4-i levelének kézhezvételét, aki arra kért, hogy válaszoljak a nevében.
Szeretném megnyugtatni, hogy az alelnök személyesen, valamint a Bizottság szolgálatai nyitottak és ösztönzik a rendszeres párbeszédet az összes európai állampolgárral és a civil társadalmi szervezetekkel. Elkötelezettek vagyunk annak érdekében, hogy a civil társadalommal együttműködve biztosítsuk, hogy politikánkban minden nézetet és aggályt figyelembe vegyenek.
Üdvözlettel,
Monika Ladmanova
Monika LADMANOVA
Advisor
European Commission
Cabinet of Vice-President Vera Jourova
Vice-President for Values and Transparency
Hasonló publikációk

Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.

Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.