Vajon támogatná-e Dmowski és Witos a bolsevikokat?
Magyar Hírlap 2020.07.01Kivonat: Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztőjének cikke
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője
- július 1.
Vajon támogatná-e Dmowski és Witos a bolsevikokat?
Rafał Trzaskowski egyáltalán nem liberális. Egy olyan pártot képvisel, amely a legtöbbször emelt adókat, és amely ellenőrzés alatt próbált tartani szinte minden gazdasági folyamatot, mindezt úgy, hogy az hatalmas korrupciót szült. A még a választási kampány előtt bemutatott nézetekkel inkább egy kulturális forradalmat megvalósítani kívánó neomarxista bandába illene, amely LGBT mozgalmakat finanszíroz és helyi provokátorokat pénzel. Ezen kívül környezetében csak úgy hemzsegnek a népi demokrácia hadseregének hagyományait visszasíró tisztek, akiket az oroszokkal való együttműködéssel vádolnak.
Köreiben megfigyelhető a régi biztonsági szolgálat jelentős részvétele is, mint például a Franciszek Blachnicki atya halálában érintett volt SB munkatárs, Jolanta Lange. Ha még létezik a Lengyel Kommunista Párt bármilyen jellegű megnyilvánulása, abba Trzaskowski tökéletesen illeszkedne. Sikerült bekerülnie a választás második fordulójába, elszippantva Robert Biedroń szinte minden választóját. Nem is csoda, hiszen a két politikus csak narrációjukban különbözik. Biedroń azt mondta, amit gondolt, ezért nem volt esélye, Trzaskowski pedig teljesítette párttársa, Izabela Leszczyna feltételeit, és nem volt „túl tisztességes”. Bár a „tisztesség” szót már így is kihúzta a Lech Kaczyńskitól ellopott választási jelmondatból.
A második forduló győzelmét Hołownia, Kosiniak-Kamysz és Bosak választói fogják eldönteni. Ami Hołowniat illeti, választóira egy kellemetlen ráeszmélés vár, amikor odaadják Trzaskowskinak, mint egy zsák krumplit. Szinte biztos vagyok benne, hogy nagy részük egyszerűen el sem megy szavazni. Kérdés, mit tesz Kosiniak-Kamysz és Bosak? Egyikük Wincenty Witos, másikuk pedig Roman Dmowski hagyományaira hivatkozik. Ha száz évvel ezelőtt megkérdeztük volna ezt a két nagy államférfit, hogy Piłsudski mellé állnak, vagy Lengyelország Kommunista Pártját (KPP) választják, minden bizonnyal még csak annak a gyanújára is egy pofonnal válaszolnának, hogy esetleg a kommunistákat támogatnák. Ma, akik a két politikus hagyományaira hivatkoznak, egyáltalán nem ennyire határozottak. Kosiniak-Kamysz hatalmas árat fizetett, hogy ebben a kampányban inkább úgy viselkedett, mintha a Népi Párt (ZSL), nem pedig a Lengyel Néppárt (PSL) vezetője lenne.
Kérdés, hogy Bosak a PAX vagy a Nemzeti Párt (SN) szerepét fogja betölteni? Dmowski, bár távol állt Piłsudskitól, a hazáját szolgálta, semmilyen formában, főleg kulturális-társadalmi formájában nem fogadta el a marxizmust, mindenkitől, így Moszkvától is független Lengyelországot akart. A PAX elfogadta a marxisták kormányait és a Moszkvától való függőséget. Hasonló párhuzamokat vonhatunk a PSL és ZSL esetében is. Az igazság órái jönnek el a nemzeti és népi mozgalmak részére. Család 500 + vagy LGBT + programok? Berlini vagy Varsó mellett épülő repülőtér? Hajózás szabadsága Lengyelország számára, vagy a lengyel hajózás orosz ellenőrzése? Lengyel nemzeti patriotizmus vagy drogos sofőröket alkalmazó német busztársaság? Dmowski és Witos nagysága abban mutatkozott meg, hogy felül tudtak emelkedni a nézetkülönbségek felett és Piłsudskival együtt védték Lengyelországot. Kérdés, hogy van-e bármi közük hozzájuk azoknak, akik rájuk hivatkoznak. A kérdésre hamar megkapják a választ. A jobboldal választásról választásra egyre több szavazatot kap. Meggyőződésem, hogy Andrzej Duda győzni fog – ennek egyetlen feltétele a teljes fegyelem és a választók mozgósítása. Érdemes végiggondolni, hogy miért választotta számos jobboldali gondolkodású fiatal Bosakot vagy Hołowniat. Az 500 + program mellé szükség van még egy Vállalkozó + programra is. A vállalkozni akaró fiatalokat nem az egyre magasabb minimálbér, hanem a fizetéskor kapott egyre magasabb adókedvezmény fogja ösztönözni.
Jelenleg nehéz ez ügyben bármilyen tisztességes ígéretet tenni, mivel válsággal kell számolnunk. Azonban be lehet mutatni egy ilyen programot a következő évekre lebontva. Dudának meg kell mutatnia, hogy nyitott a fiatalokra, akik szeretik a szabadságot, ami egyáltalán nem áll ellentétben a hagyományok és a család védelmével. Így néz ki egy republikánus program, persze a valóságot figyelembe vevő lengyel kiigazításokkal.
Drága barátaim: teljes mozgósítást! Ne adjuk oda Lengyelországot a neobolsevikoknak!
Hasonló publikációk

Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.

Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.