Trump után a világ
Magyar HírlapKivonat: Marcin Wolski cikke aGazeta Polskában, 2020. november 18.Marcin Wolski, Gazeta Polska, 2020. november 18.
Trump után a világ
Amerika választott. Nem tudni pontosan, hogyan és vajon tisztességesen számolták-e össze a szavazatokat, de ezt a meccset már valószínűleg lejátszották. Az egész Egyesült Államok és a világ többi része is megfizet a választópolgárok nagyjából felének döntéséért. (Nem csak Lengyelország, akinek a világon kevés szövetségese van, és most még kevesebb lehet belőlük). A forgatókönyvek sötétek és szürkék. Elillanni tűnik a remény, hogy az amerikai rendszer, hadsereg, titkosszolgálat, média, soha nem lesz teljesen leépíthető. Kérdéses marad a Szenátus összetétele – elképzelhető, hogy a republikánusok megőrzik blokkoló többségüket és lehet, hogy a demokratáknak a Kongresszusban is csökken az előnyük. Vajon a Legfelsőbb Bíróság megőrzi függetlenségét a konzervatívok jelentős többsége által? Az ígéretek jelenleg veszélyesnek tűnnek – lemondás a mexikói határon a migránsok ellen felhúzott falról, a muzulmánok beengedése, részvétel a klímavédelemnek nevezett őrületben, az Obama-care visszatérése az egészségügybe, a gazdagokra kiszabott magasabb adók, a rendőrség és a titkosszolgálatok korlátozása. Ehhez minden bizonnyal társul még a szólásszabadság és a fegyvertartási jog elleni merénylet… Valamint folytatódik a világnézeti balra fordulás, bevált brüsszeli minta szerint, ami csak fokozódni fog, miután a tünetmentes katolikus Joe Bident a jamaikai-indiai Kamala Harrisre cserélik. Vajon mi lehet az ő fejében a marxizmuson kívül? Hinduizmus és voodoo? Mindez a rohamosan növekvő Kína árnyékában, amely a wuhani vírus kapcsán megmutatta mire képes. Rendes körülmények között egy új Reagan vagy Trump behozhatná ezt a hátrány, de most? A nagy világjárvány utáni időszak – melynek politikai, gazdasági, társadalmi kihívásait még elképzelni is nehéz – valódi vezetőket kíván meg (minden országban), nem pedig teflonhivatalnokokat, látnokokat vagy kunktátorokat. Vajon a folyamatosan baklövéseket elkövető öregember és a helyes, de ideológiákkal erősen átitatott ügyésznő tandemje milyen eséllyel fogja tudni kezelni a kihívásokat? Már a gondolattól is félek!
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.