Nyílt levél Charles Michel az Európai Tanács elnöke részére
CÖF-CÖKA kuratóriumaKivonat: Júniusban az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megállapodott a keretköltségvetésről és a déli tagállamokat megsegítő helyreállítási alapról, azzal, hogy nem kötik sem egyiket, sem másikat politikai feltételekhez, pl. homályos, meghatározatlan jogállamisági szempontokhoz. Azt látjuk, hogy az érintett a határozott és egyértelmű döntést az Európai Parlament a Bizottság asszisztenciája mellett minden erejével felül kívánja írni.Charles Michel
az Európai Tanács elnöke
részére
Rue de la Loi/Wetstraat 175
B-1048 Brüsszel
Belgium
Email: reception.desks@consilium.europa.eu
NYÍLT LEVÉL
Tisztelt Elnök Úr!
Legutóbbi levelünkben, amelyet áprilisban juttattunk el Önhöz, az Európai Unió súlyos intézményi válságát vetítette előre, amely prognózisunk utóbb legnagyobb sajnálatunkra beigazolódott. Júniusban az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megállapodott a keretköltségvetésről és a déli tagállamokat megsegítő helyreállítási alapról, azzal, hogy nem kötik sem egyiket, sem másikat politikai feltételekhez, pl. homályos, meghatározatlan jogállamisági szempontokhoz.
Azt látjuk, hogy az érintett a határozott és egyértelmű döntést az Európai Parlament a Bizottság asszisztenciája mellett minden erejével felül kívánja írni, holott erre megítélésünk szerin nincs jogalapja. Kilépve ugyanis az „együttdöntési eljárás” keretiből, számos jel arra utal, hogy a Parlament egyedül kívánja a fenti kérdésekben kimondani a végső szót.
Jóllehet az Alapszerződéseknek megfelelően a Tanács az a szerv, amely meghatározza az EU politikai prioritásait és tevékenységének általános irányvonalát, ma úgy érezheti az európai polgárok többsége, hogy tekintélye megrendült, hatásköre aggasztóan lecsökkent. Ennek megfelelően arra kérjük a Tisztelt Elnök Urat, hogy különösen z elkövetkező néhány napban – a szervezet közép és hosszútávú érdekeit szem előtt tartva – tegyen meg minden az Európai Tanács pozíciójának megszilárdításáért és az intézmény méltóságának helyreállításáért – szolgálva ezzel az uniós polgárok és választott vezetőik érdekeit., ezáltal is hozzájárulva az Európai Unió fennmaradásának és az integráció sikerességének biztosításához.
Budapest, 2020. december 09.
Tisztelettel:
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
(CÖF-CÖKA) kuratóriuma
több ezer szellemi honvédő képviseletében
Hasonló publikációk

Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.

Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.