NYÍLT LEVÉL AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKÉHEZ!
CÖF-CÖKAKivonat: Az Európai Parlament vezetője nem fogalmazhat meg elvárásokat az EUB ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban, nem helyezhet kilátásba esetleges pervesztességetNYÍLT LEVÉL AZ EURÓPAI PA
RLAMENT ELNÖKÉHEZ!
Tisztelt David Sassoli Elnök Úr!
Soron kívül arról kívánjuk tájékoztatni Elnök Urat, hogy Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke közösségi médiabejegyzésében úgy fogalmazott a formálódó költségvetési megállapodás kapcsán, hogy amennyiben Magyarország az Európai Bírósághoz (EUB) fordul tárgyügyben „a magyar kormány az összes ilyen jelentős perét elvesztette az Európai Bíróságon. Ezt is el fogja bukni.”
Szakmai egyeztetés lefolytatását követően arra az egyértelmű megállapításra jutottunk, hogy Dobrev Klára említett kijelentése által méltatlanná vált az Európai Parlamentben betöltött tisztségére.
Az inkriminált kijelentés nem prejudikálás ugyan, de súlyosan etikátlan és az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Az Európai Parlament vezetője nem fogalmazhat meg elvárásokat az EUB ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban, nem helyezhet kilátásba esetleges pervesztességet, hiszen amennyiben a szándéknyilatkozatában rögzítetteket tükrözni fogja a luxembourgi testület jogi álláspontja, az rombolhatja az Európai Bíróság tekintélyét.
Kijelentésével ráadásul az Európai Parlament alelnöke egyértelműen azt sugallta, hogy az Európai Unió pártatlan és független Bírósága elfogult Magyarországgal szemben.
A fentiek alapján kérjük David Sassoli Elnök Urat, hogy Dobrev klára európai parlamenti alelnöki tisztségének megszüntetésére irányuló szükséges lépésekről igazgatási úton intézkedni és az eredményről tájékoztatni szíveskedjen.
Budapest, 2020. december 10.
Tisztelettel:
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Civil Összefogás Fórum nevében
Dr. Csizmadia László, Dr. Bencze Izabella, Dr. Fricz Tamás, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.