Kedvező magyar együttműködés az USA-val
Magyar HírlapKivonat: Konrad Wysocki cikke a Gazeta PolskábanKonrad Wysocki, Gazeta Polska Codziennie
Kedvező magyar együttműködés az USA-val
Donald Trump elnökségének utolsó évei alatt számos stratégiai téren is szorosabbá vált a Washington és Budapest közötti együttműködés. A magyarok, a régió egyéb országainak mintájára amerikai fegyverek, többek között légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről döntött. A két ország kölcsönös politikai kapcsolatai is a korábbinál jóval kedvezőbben alakultak.
A budapesti kormány többször is kifejtette, hogy Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnökeként a magyar nemzet nagy barátja lett. Ezért nincs is semmi különös abban, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás előtt Orbán Viktor hivatalosan is támogatásáról biztosította Trumpot. „Jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Nem ízlett, nem kérünk repetát” – jelentette ki a magyar kormányfő, világosan kifejezve, kit látna szívesen a következő években a Fehér Házban.
Minden valószínűség szerint majd a helyi Legfelsőbb Bíróság fogja eldönteni, ki nyerte meg az elnöki versenyt az Egyesült Államokban, azonban azt már most kijelenthetjük, hogy épp Trump volt az, aki minden korábbinál magasabb szintre emelte a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel. Ezt nemcsak a szavak és politikai gesztusok bizonyítják (pl. először tíz év után tett látogatást magyar politikus a Fehér Házban – Donald Trump tavaly májusban látta vendégül Orbán Viktort), hanem a gazdasági, kereskedelmi és védelmi szektorra kiható konkrét döntések is. A magyar miniszterelnök egy interjúban elmondta, hogy az utóbbi években, azaz Donald Trump hivatalának idején a kölcsönös kereskedelmi forgalom körülbelül 20 százalékkal növekedett. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy több mint 1,5 ezer, nagyrészt a világ élvonalába tartozó amerikai vállalat működik Magyarországon. Szintén a baráti kapcsolatokat bizonyította a távozó budapesti amerikai nagykövet, David Cornstein ünnepélyes búcsúztatója. Október végén Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta az amerikai diplomatának. Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepély során kijelentette, hogy Trump megválasztásával és Cornstein diplomáciai szolgálatának kezdetével szorosabbá váltak a kapcsolatok a két ország között.
Budapest katonai szempontból is szorosabbra fűzte az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez év augusztusában mindkét ország arról tájékoztatott, hogy megállapodás született arról, hogy Magyarország a norvég-amerikai NASAMS 2 légvédelmi rakétarendszert fogja megvásárolni. Az erről szóló szerződést november 30-án írták alá, értékét 410 millió euróra becsülik. Magyarország 2023-ra modern hadi technológiával fog rendelkezni, mely a magyar hadsereg által eddig használt korábbi szovjet megoldások helyébe lép a légvédelem terén. A védelmi megállapodás keretein belül Magyarország tervezi az AIM-120 AMRAAM rakéták beszerzését is. Az amerikaiak engedélyezték 240 darab rakéta értékesítését, ebből 60 példány nagyobb hajtóművel és továbbfejlesztett vezérlőrendszerrel lesz ellátva. Az új hadieszközök a logisztikai komponensekkel és rádiólokátor állomásokkal a győri MH 12. Légvédelmi Rakétaezredhez kerülnek. A budapesti kormány kiemelte, hogy jelenleg ez a világon gyártott legjobb légvédelmi rendszer, melynek köszönhetően jelentősen javulni fog az ország biztonsága. Ezen felül, a tervek szerint Magyarország 2023-ig el akarja érni a NATO és az Amerikai Egyesült Államok által javasolt hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimum teljesítését.
Hasonló publikációk

EUROPA JÖVŐJE AZ EURÓPAI UNIÓ CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCSHOZ TARTOZÓ SZERVEZETEK VÉLEMÉNYE
Az Európai Gazdasági Közösség gazdaságilag és társadalmilag sikeres fejlődését az Európai Unió egyre inkább válságok jellemezte fejlődése, a felmerült problémák megoldatlansága jellemzi. E problémák, válságjelenségek közül az alábbiakat tartjuk a legfontosabbaknak.

Felhívás a volt szocialista országok népeihez
Az Európai Unióban brutális háború dúl a normalitás–abnormalitás, az erkölcs– erkölcsnélküliség, a korlátozott szuverenitás–a teljes alávetettség, azaz a nemzetállamok és föderalisták hívei között. Ne feledjétek, hogy a föderális Unió parlamentjében országaitok – külön-külön – csupán néhány százalékos érdekérvényesítő képességgel rendelkeznének.