Inkulturáció a posztkeresztény világban
Magyar HírlapKivonat: Tomasz Terlikowski cikke a Gazeta PolskábanTomasz Terlikowski
Inkulturáció a posztkeresztény világban
A laicizálódás ténnyé vált. A világjárvány és a vele járó korlátozások pedig „legalább tíz évvel” felgyorsították ezt a folyamatot. Ezt a véleményt fogalmazta meg a „L’Osservatore Romano” napilapnak adott interjúban Jean-Claude Hollerich bíboros, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) elnöke.
Nehéz lenne vitába szállni ezzel az érvvel, ugyanezt figyelhetjük meg ugyanis Lengyelországban is. Legfeljebb az a vélemény elgondolkodtató, hogy maga a bíboros nem aggódik különösebben a folyamatok felgyorsulása miatt, mert az amúgy is bekövetkezett volna, a csökkenő hívek számáról pedig azt mondta, hogy akik távoztak, „csak kulturális katolikusok” voltak. Természetesen nehéz lenne nem egyetérteni a megállapítás lényegével. Az az ember, aki találkozott életében Istennel és – botlásai ellenére – igyekszik mellette maradni, nem fogja otthagyni az egyházat, de engem ez a jelenség akkor is aggaszt. Miért? Mert a kulturális katolikusok szintén meríthettek az egyház bölcsességéből, és könnyebb volt számukra a Jézussal való találkozáshoz vezető út, hogy mint a kulturális agnosztikusok számára. Attól függetlenül, hogyan értékeljük ezt a jelenséget, nem kerülhetjük el a kérdést, hogy mit kezdjünk mindezzel. Milyen keresztény választ adhatnánk rá? Posztkeresztény időkben élünk, egy olyan időszakban, amelynek nem csak kitartó evangelizációra van szüksége, hanem annak új formáit kellene folyamatosan kutatnia, új módon kellene megközelítenie az embereket, akik nyelve, gondolkodása nagyban különbözik az egyház által használt nyelvtől. Jelenleg az inkulturáció a legnagyobb kihívásunk, ami nem könnyű, mivel a posztmodern világ és a kereszténység antropológiája valamint metafizikája nagyban különböznek egymástól. A hitükben meggyőzöttek megerősítése, annak az üzenetnek a megszilárdítása, hogy semmit ne veszítsünk el, hosszabb távon nem lesznek hatékonyak, ha pedig hisszük, hogy keresztényként valami valóban fontosat kell átadnunk a világnak, ha hisszük, hogy Jézus gyógyír az emberiség minden betegségére, akkor folyamatosan új módokat kell keresnünk arra, hogy eljuthasson az emberekhez.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.