Felháborodás vagy reakció
Magyar HírlapKivonat: Jerzy Targalski cikke a Gazeta Polskában 2020.10.07.Jerzy Targalski, Gazeta Polska, 2020.10.07.
Felháborodás vagy reakció
Nagy felháborodást okozott az 50 nagykövet által jegyzett levél, azonban nem váltott ki semmilyen válaszreakciót, csak magyarázkodást, hogy már megint megsértettek minket. A panaszkodók a tudás hiányával magyarázzák a nagykövetek tettét. Ezek szerint az, hogy Orbán Viktor kormányának nem címeznek hasonló leveleket, azt jelenthetné, hogy tegyük fel Szaúd-Arábiában megfelelő mélységű tudással rendelkeznek Magyarországról. Miért intéztek egy ilyen szemtelen levelet a nagykövetek a lengyel kormánynak? Két válasz is adja magát. Mindenekelőtt azért, mert megtehették. Ha Magyarországgal szemben is hasonlóan jártak volna el, Orbán válasza után leesne az álluk. Lengyelország esetében büntetlennek érzik magukat, mivel tudják, hogy szemtelenségükkel egyedül a puhányok mentegetőzését és panaszkodását fogják kiváltani. Velünk bármit megtehetnek. A másik indok pedig Lengyelország jelentősége, melyet azzal szerezne meg, ha az új totalitarizmussal szembeni ellenállás központjává válna. A Lengyelország elleni támadásokat az a félelem okozza, hogy az események ilyen irányban fognak alakulni, valamint, hogy mindezt megelőzzék. Ez a félelem teljesen alaptalan, mivel jelen helyzetben Lengyelországban nincs ellenállásra irányuló akarat, nem is beszélve a vezetői ambíciók hiányáról. Azonban ne keverjük össze a cselekvési szándékot a semmilyen döntéssel sem végződő nyilatkozatokkal. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnökének és Németország volt igazságügyi miniszterének legutóbbi nyilatkozata Lengyelország „pénzügyi kiéheztetéséről” nyíltan rámutat, hogy a Szövetségi Köztársaság megelőző háborút folytat országunk ellen, hogy megsemmisítse politikai identitásunkat és egy alárendelt, provinciális protektorátussá alakítsa át Lengyelországot, még mielőtt megpróbálnánk megvalósítani ambícióinkat. Ezért, ha nem reagálunk a támadásokra és nem nyerjük meg ezt a háborút Németországgal, Lengyelországban nem sikerül véghez vinni semmilyen reformokat. Európa beteg emberét pedig mások gyámsága alá helyezik.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.