Birodalmi adók és ideológia
Magyar HírlapKivonat: Jerzy Targalski cikke a Gazeta Polskában, 2020.11.25.Jerzy Targalski, Gazeta Polska, 2020.11.25.
Birodalmi adók és ideológia
Minden birodalomnak szüksége van egy összetartó ideológiára, melyet – ha fenn akar maradni – minden alattvalóra ki kell vetni. Ezt a szerepet fogja betölteni az Európai Bizottság 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája. Elutasítása egyet jelentene egy, magával a birodalommal vívott harccal, ennek elfedése pedig csak az emberek hülyítését szolgálná. A birodalom a periféria vagyonából táplálkozik. Mert hiszen forrásokra van szükség a központi bürokrácia kiépítéséhez. Bár a Német-Európai Unióban hivatalosan nem lehet birodalmi adót kivetni, de fortélyokat lehet alkalmazni. Mindenki a központi költségvetésbe fizet be és törleszti az adósságait, de kifizetéseket és helyreállítási forrásokat a büdzséből nem kapnak, mert a németek megállapítják, hogy például a lengyel provincia nem tartja be az „európai értékeket”, mivel nem alkalmaz eutanáziát, vagy bányákat tart fenn, vagy épp nem épít bányákat. A magyarázatok választéka korlátlan. Álcázásképpen a Berlintől való függetlenségéről ismert Európai Unió Bírósága fog dönteni. Ezáltal tökéletesen megszervezetté válik a periféria Központ általi fejési mechanizmusa. Nem fenyegettünk vétóval számunkra előnyösebb helyzetben, annak ellenére, hogy a német politika iránya egyértelmű volt. Most pedig megjelent az amerikai-német normalizáció átmeneti veszélye, tehát az USA támogatásának visszavonása a Brüsszellel folytatott konfliktusban. A helyzet megváltozásáig tartó időszakot át kell vészelnünk, de újabb kapitulációkat már nem élnénk túl. Beata Szydło volt miniszterelnök európai parlamenti felszólalása után számunkra ismeretlen okokból egy fordulat következett be – most mindenáron kompromisszumot akarnak kötni a németekkel, nem törődve azzal, hogy ez feltétel nélküli kapitulációt jelentene. A németek rájöttek, hogy néhány üveggyöngyért megvásárolhatnak bennünket. Meg is vannak hozzá a Visztula-menti pápuáik.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.