Baloldali képmutatás
Magyar HírlapKivonat: Dawid Wildstein cikke a Gazeta Polskában, 2020.07.29.Dawid Wildstein – Gazeta Polska, 2020.07.29.
Baloldali képmutatás
A baloldal egyik legvisszataszítóbb tulajdonsága a nemes eszméken és a valós emberi sérelmeken való élősködés. Mondhatnánk, hogy ez a „működési elve”, amióta konkrét, identitásképző erőként megjelent az európai politikában. Ez a működési elv elég egyszerű. Felállítjuk a probléma valós diagnózisát, önkényesen kinevezzük magunkat a „hátrányos helyzetűek hangjának”, majd létrehozunk egy világot, ahol az említett áldozatok még rosszabb helyzetbe kerülnek. Hasonlóan, mint a kommunisták, akik a munkások jogaiért indultak harcba, majd milliószámra gyilkolták őket. Lehetne sorolni a példákat. A baloldal a cél eléréséhez szükséges eszközként kezeli az áldozatokat – a „hátrányos helyzetűeket” pedig szükségtől függően gyorsan váltogatja.
Nézzük csak meg, hogy Varsóban a baloldal többsége milyen könnyen elseftelte a reprivatizációs maffia által megkárosított személyeket azért a pénzért cserébe, amit a az ügyben sáros városházától kapott az LMBT témájában folytatott felvilágosításra. Ez a balos cinizmus az utóbbi napokban is megnyilvánult, amikor Lengyelország az isztambuli egyezmény felmondása mellett döntött. Ez az egyezmény egy tipikusan baloldali képződmény, amely a családon belüli erőszak elleni harc hangzatos jelszavait irdatlan mennyiségű propagandával elegyíti. A baloldal persze rögtön rávetette magát a PiS-re, mintha az a tettesek és nem az áldozatok mellett állna ki. Csak, mint ahogy az a baloldal esetében lenni szokott – magasról tesznek az áldozatokra. Kizárólag az egyezmény említett, haladó újbeszél nyelven megírt szimbolikus csomagja érdekli őket. Épp ezért, nem a jobboldalnak kellene magyarázkodnia, hogy felmondja az isztambuli egyezményt.
A kérdéseket ebben az ügyben a baloldalhoz kellene intézni, ezek pedig így hangzanak: Miért kell mindenbe belekevernetek a cinikus ideológiátokat? Miért nem vagytok képesek egyszerűen a hátrányos helyzetűek oldalára állni, és nem a céljaitok eléréséhez szolgáló eszközként használni őket? Amíg a baloldal nem képes válaszokat adni, nem is lehet partner a valós társadalmi problémákról szóló vitákban. Csak cinikus politikai komisszárok bandája marad, akiktől a lehető legtávolabb kellene tartanunk magunkat.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.