Baloldali képmutatás

Dawid Wildstein – Gazeta Polska, 2020.07.29.

Baloldali képmutatás

A baloldal egyik legvisszataszítóbb tulajdonsága a nemes eszméken és a valós emberi sérelmeken való élősködés. Mondhatnánk, hogy ez a „működési elve”, amióta konkrét, identitásképző erőként megjelent az európai politikában. Ez a működési elv elég egyszerű. Felállítjuk a probléma valós diagnózisát, önkényesen kinevezzük magunkat a „hátrányos helyzetűek hangjának”, majd létrehozunk egy világot, ahol az említett áldozatok még rosszabb helyzetbe kerülnek. Hasonlóan, mint a kommunisták, akik a munkások jogaiért indultak harcba, majd milliószámra gyilkolták őket. Lehetne sorolni a példákat. A baloldal a cél eléréséhez szükséges eszközként kezeli az áldozatokat – a „hátrányos helyzetűeket” pedig szükségtől függően gyorsan váltogatja.

Nézzük csak meg, hogy Varsóban a baloldal többsége milyen könnyen elseftelte a reprivatizációs maffia által megkárosított személyeket azért a pénzért cserébe, amit a az ügyben sáros városházától kapott az LMBT témájában folytatott felvilágosításra. Ez a balos cinizmus az utóbbi napokban is megnyilvánult, amikor Lengyelország az isztambuli egyezmény felmondása mellett döntött. Ez az egyezmény egy tipikusan baloldali képződmény, amely a családon belüli erőszak elleni harc hangzatos jelszavait irdatlan mennyiségű propagandával elegyíti. A baloldal persze rögtön rávetette magát a PiS-re, mintha az a tettesek és nem az áldozatok mellett állna ki. Csak, mint ahogy az a baloldal esetében lenni szokott – magasról tesznek az áldozatokra. Kizárólag az egyezmény említett, haladó újbeszél nyelven megírt szimbolikus csomagja érdekli őket. Épp ezért, nem a jobboldalnak kellene magyarázkodnia, hogy felmondja az isztambuli egyezményt.

A kérdéseket ebben az ügyben a baloldalhoz kellene intézni, ezek pedig így hangzanak: Miért kell mindenbe belekevernetek a cinikus ideológiátokat? Miért nem vagytok képesek egyszerűen a hátrányos helyzetűek oldalára állni, és nem a céljaitok eléréséhez szolgáló eszközként használni őket? Amíg a baloldal nem képes válaszokat adni, nem is lehet partner a valós társadalmi problémákról szóló vitákban. Csak cinikus politikai komisszárok bandája marad, akiktől a lehető legtávolabb kellene tartanunk magunkat.