Az alkotmányos identitás és nemzeti szuverenitás gyakorlati kérdései az Európai Unióban
Kivonat: A jelen tanulmányban az alkotmányos identitás és a nemzeti szuverenitás kérdéskörét fogom megvizsgálni, illetve azt, hogy ezek vonatkozásában milyen tagállami válaszmegoldások lehetségesek, legvégül pedig azt, hogy milyen alkotmányjogi kitörési pont adódhat hazánk számára alkotmányos identitásunk megvédésére. A témakör áttekintéséhez érdemes tisztázni a nemzeti szuverenitás és az európai integráció fogalmát is, valamint megvizsgálni az EU-s intézmények hatásköri korlátját is az alapszerződésekben.Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.