Apokalipszis most
Kivonat: Marcin Wolski cikke a Gazeta Polskában 2020.10.21.Marcin Wolski, Gazeta Polska, 2020.10.21.
Apokalipszis most
Ott tartunk, mint a régi viccben – a szakadék szélén álltunk és épp tettünk egy lépést előre. A valóságban ez a helyzet azonban egyáltalán nem vicces. Csupán az amerikai szavazók döntése választ el minket a valódi drámától, ami a baloldal globális arányú győzelme lenne. A Biden–Harris páros nem hagy kétséget afelől, hogy a szuperhatalom milyen irányt választana. „Bal, bal, bal!” – ismételgette Majakovszkij, mielőtt nem maradt más választása, mint hogy főbe lője magát. Biden, aki névleg katolikus, egyedül azt tudja biztosítani, hogy az amerikaiak nem fogják azonnal észrevenni, milyen világban élnek. Azonban Sylwia Spurek fekete bőrszínű klónja előbb vagy utóbb felemeli a világforradalom zászlaját, a brüsszeli Európa nagy megelégedésére. Az olyan emberi jogok, mint a szólásszabadság, a kutatási szabadság vagy a (főleg a keresztény) vallás szabadságának helyét végül a ferdehajlamúak, az állatok és növények jogai veszik át. Lengyelországot illetően Biden már kifejezte negatív érzelmeit, amikor Magyarországgal együtt egy kalap alá vettek minket Belarusszal. Igaz, hogy feltevéseit semmilyen érvvel sem tudja alátámasztani, de kinek kellenek manapság érvek? Ha feltételezzük, hogy a jelölt nem tudja mit beszél, annál rosszabb nekünk – minden eszközünket és reményünket Amerikába fektettük, mi lesz, ha elhagy bennünket…? Ráadásul a tudat, hogy a globális őrültek házában a kevés normális közé tartozunk, sovány vigasz. Hasonlóan, mint az a tény, hogy az őrület gyakorlatilag az egész Nyugatot megfertőzte (mellesleg történelmi esélyt biztosítva az elhülyüléstől mentes Kelet és Dél számára). A természeti törvények, a család intézményének, az ember különleges helyének és az igazság fogalmának megkérdőjelezése, a cenzúra vagy a történelem újraírásának egyidejű groteszk próbálkozásaival rossz előjelek a homo sapiens faj számára. Az még kérdéses, hogy a Teremtő veszíti-e el előbb a türelmét, Szodoma sorsát szánva nekünk, vagy saját magunk végzünk-e magunkkal – elpusztítva mindazt, ami lehetővő tette az emberiség létrehozását. Épp a járvány csapása sújt bennünket – a vírustagadók meggyőződése ellenére, csak figyelhetjük, ahogy követik egymást az Apokalipszis lovasai – az éhínség, a háború és a természeti katasztrófák.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.