Antirasszista kolonializmus
Magyar HírlapKivonat: Jan Pospieszalski cikke a Gazeta PolskábanJan Pospieszalski – Gazeta Polska, 2020.07.29.
Antirasszista kolonializmus
A George Floyd meggyilkolása után az USA-ban, majd a Nyugat számos országában kirobbant erőszakos megmozdulások a történelem legfurcsább forradalmává alakultak át. A lázadók agresszióját nem az éhség, az elnyomás, a rabszolgaság vagy a rossz életkörülmények szülik. Az agresszorok jóllakott emberek, sokan közülük a társadalom költségén élnek, olyan javakhoz férhetnek hozzá, melyről két nemzedékkel korábbi őseik csak álmodhattak. A fehérek önsanyargató cselekedetei, az afroamerikaiak előtti nyilvánosan letérdelés, a szobrok rongálása már nem elég nekik. A faji egyenlőség megvalósításához történelmi igazságot kell szolgáltatni, mivel az, mint tudjuk rabszolgatartással, patriarchátussal és rasszizmussal terhelt. Bosszút kell állnunk hagyományainkon és örökségünkön, el kell vágnunk magunkat a múlttól és azt el kell temetnünk. Az új rend főpapjai a kereszténységet hibáztatják a fehér uralomért. Így templomok, a vallási szimbólumok, sőt a temetők is az agresszorok célkeresztjébe kerültek. Csak elődeink kultúrájának eltörlése fogja megnyitni az utat a vágyott faji egyenlőség előtt. Mindeközben a „faji egyenlőség” erőszakos bevezetése egy különösen barbár új gyarmatosító modellel együtt zajlik. Az ENSZ elitjei és a nemzetek feletti alapítványok a szegénységgel vívott harc álcája alatt Afrika lakosaira abortuszokat, fogamzásgátlást, sterilizációt erőltetnek rá, mivel ők, a felvilágosultak jobban tudják mi a jó az afrikaiaknak. A valódi cél a születések drasztikus korlátozása és a gazdasági növekedés, melynek kedvezményezettjei a hatalmas globális konszernek. Beszédes ebben a kontextusban Emmanuel Macronnak 2017-ben a hamburgi G-20 csúcson tett kijelentése, mely így hangzott: „Amikor még léteznek olyan országok, ahol egy nőre hét vagy nyolc gyermek jut, költhettek akár euró milliárdokat, de úgysem fogtok tudni semmit stabilizálni”. Milyen stabilizációról beszél a Nyugat arrogáns képviselője? Afrikának Európához hasonlóvá tételéről, annak szellemi ürességével, erkölcsi dekadenciájával és demográfiai öngyilkosságával? Miért választja az antirasszista lázadás a templomok gyújtogatását, ahelyett, hogy észrevenné az elitek Afrika tősgyökeres lakossága iránti neokolonista megvetését? Mert ugyanabból a balliberális ideológiából és a keresztény örökség iránti gyűlöletből táplálkozik.
Hasonló publikációk
EuCET
Európai fegyverszállítások Ukrajnába: hadiüzletek életben tartása a kiskapus embargótól a háborús „békealapig”
A Krím-félsziget orosz annektálása és a szeparatista köztársaságok 2014-es donbászi kikiáltása után az Európai Unió fegyverembargót – a gyakorlatban nem teljes körű tilalmat – fogadott el Oroszországgal szemben, amellyel betiltotta a fegyverek, a lőszerek, katonai járművek és felszerelések, valamint félkatonai felszerelések és az ezekhez tartozó alkatrészek közvetlen vagy közvetett értékesítését, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. A Tanács 2014. júliusi (2014/512/KKBP) határozata úgy biztosított kiskaput, hogy a tilalom nem érinti a nem katonai felhasználásra és/vagy nem katonai végfelhasználásra szánt kettős felhasználású, többek között a repüléstechnikában és az űriparban alkalmazott termékek és technológiák kivitelét, továbbá a tilalom nem érinti a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások végrehajtását.
EuCET
Uniós szabályok: valóban nagyobb adózási átláthatóságot kényszerítenek a multinacionális vállalatokra?
Májusban a Bundestag – egy európai uniós irányelvet végrehajtva – törvényt fogadott el arról, hogy a Németországban tevékenykedő nagyvállalatoknak a jövőben részletesen közzé kelljen tenniük adóikat és nyereségüket. Ez konkrétan azokra a nagycégekre vonatkozik, amelyeknek az éves konszolidált összforgalma meghaladja a 750 millió eurót, és egy jelentést kell majd benyújtaniuk, amely pontosan részletezi a nyereségüket és az EU-tagországokban ezek után fizetett adókat.
Csehszlovákiától a 36 tagú Unióig: milyen elvek szellemében építené tovább az EU-t Németország?
A német kormányfő szerint, ha Európa államai nem fognak össze és nem cselekednek együtt, akkor a kontinens marginálissá válik, és nem tud majd beleszólni a világ jövőjébe. Scholz a tagállamokhoz fordulva azt kérte, hogy koordinálják jobban a fegyverkezési projektjeiket, és lényegében egy olyan geopolitikai unió mellett szállt síkra a beszédében, amely felveheti a versenyt Oroszországgal és Kínával, továbbá megerősítette, hogy az EU-hoz közeledő nyugat-balkáni államoknak, továbbá Ukrajnának, Moldovának és később Georgiának is a közösség részévé kell válnia. Scholz „igazán kínosnak” nevezte, hogy a hat fontos nyugat-balkáni ország integrációja alig haladt előre az elmúlt két évtized alatt.